Egyik kezdő csikung csoportban azt a visszajelzést kaptam, hogy nagyon kötöttnek érzik a gyakorlási módot. Figyelni kell a testtartásra, a mozdulatokra, a tudatra. Hol van itt a szabadság, ami felé vezet ez az út?
Olyan világban élünk, amelyben van egy fizikai testünk, annak vannak határai, körbevesz bennünket egy világ, amelyben különböző törvényszerűségek működnek. Mindezt sokszor korlátnak éljük meg.
Egy korlát adhat biztonságot, nyújthat támaszt, és válhat akadállyá is. Ha túl korán szakadsz el, elvész a biztonságod és nagyot sérülhetsz. Ha pedig túl sokáig ragaszkodsz a korlátok nyújtotta kényelemhez, elvész az idő, amit saját életed kibontására fordíthatsz.
Kezdő csikung gyakorlóként fontos, hogy az apró részletekre odafigyelve gyakorolj, mert ez adja számodra azt a biztonságot, amelyben fejlődni tudsz. Egy növény is jobban fejlődik, ha előbb kisebb cserépbe ülteted, figyelsz a kiemelkedően jó minőségű földre, a megfelelő tápanyagpótlásra, a vízre. Csak később ülteted át nagyobb cserépbe, és csak amikor kellően megerősödött, akkor ülteted majd ki a szabadba, még mindig gondosan figyelve a tápanyagra és a vízre.
A gyermekek esetében is elengedhetetlenül fontosak a korlátok, bármekkora szabadságvágy is tombol bennük. A korlátok megtapasztalása nélkül elvész a biztonságérzetük, zavarodottá és bizonytalanná válnak.
Egy gyorsétteremben ültem, a mellettem lévő asztalhoz érkezett egy pár egy nagyjából 4 év körüli szöszke kislánnyal. A férfi elment rendelni, a kislány pedig az anyukával maradt. A kislány irányított mindent. Földhöz vagdosta a ruháit, amikor rászólt az édesanya, a kicsi lány lebutázta őt, hogy mit képzel. A rövidke sorból az édesapát háromszor ugrasztotta vissza különféle kívánságokkal. Az apuka pedig a pultnál kapható játékfigurával "jutalmazta" a kislányt. A kislány pedig egyáltalán nem volt sem boldog, sem kiegyensúlyozott. Szemlátomást neki sem volt jó ez a szereposztás.
Amikor elkezdesz tanulni valami újat, abban a témában gyermekként indulsz el. Így van ez a csikung esetében is. A korlátok segítik a fejlődésedet. Ahogy a gyakorlással növekedni kezdesz, a korlátok egyre kijjebb tolódnak. Akkora szabad teret kapsz, amekkorával bánni tudsz.
Ha nem teszed le stabilan az alapokat, mert azonnal a teljes szabadságot akarod, pont azt szalasztod el, ami képes megtanítani arra, hogy bánni tudj a növekvő szabadsággal. Így van ez minden felelősséget jelentő hivatás esetén is. A sebészorvosok sem azonnal állnak neki embereket műteni. Egy építész is sok évig tanul, mire megtervezi az első, valóban megépülő házát.
Te egyszerre vagy önmagad orvosa, sebésze, építője. A csikung gyakorlása által energiákkal dolgozunk. A fizikai testeddel dolgozunk. A lelkeddel, érzéseiddel, a tudatoddal és a személyiségeddel dolgozunk. Mert mindezek megmunkálása szükséges az egyre nagyobb szabadsághoz. E munkához pedig időre van szükség, és sok gyakorlásra és megtapasztalásra.
És még egy nagyon fontos dolog: a szabadságodnak sosem a külső korlátok szabnak határt. Hiába keresed kívül a szabadságot, ha belül nem találod. A kötött formák ezt a belső szabadságot segítenek felfedezni, hogy mire kívül is élni kezded, már bánni is tudj vele.