A kínai gyógyítóknak – a modern orvosokkal ellentétben – nem feladatuk megoldani a hozzájuk fordulók problémáit, tüneteit. A taoista szemlélet alapján a gyógyítók azon dolgoznak, hogy segítsék a harmónia megtartását, illetve az abból kibillent páciensük visszatérését a harmonikus testi-lelki állapotához. A taoista tradíciók szerint ezt nevezik egészségnek.
A gyógyulás közös munka a pácienssel, aki aktív részese saját gyógyulási folyamatának. Ez a szemlélet egészen más, mint a nyugaton elterjedt gyógyítás, hogy amikor már baj van, akkor elmegyünk a doktorhoz, aki majd megoldja nekünk leggyakrabban a tabletták segítségével, anélkül, hogy nekünk bármi mást is tennünk kellene gyógyulásunkért.
A Hagyományos Kínai Egészségmegőrzés sosem állított olyasmit, hogy az akupunktúra lenne a mindent megoldó csodaszer. Ezt a csodaszert inkább a nyugati orvoslás az, ami folyamatosan keresi és időnként meg is találja, elismerésre méltó eredményeket mutatva fel – még ha nem is oldanak meg "csodaszereikkel" mindent.
A nyugati orvoslás sajátossága, hogy az esetek nagy részében nem várnak a pácienstől életmódváltást és aktív részvételt a gyógyulásban. A keleti szemlélet egészen más.
A kínai hagyományok szerint nem akkor mentek az emberek orvoshoz, amikor betegek voltak. Évszakváltásokkor keresték fel doktorukat, aki állapotukat felmérve tett javaslatot arra, hogyan őrizzék meg vagy szerezzék vissza harmonikus állapotukat. Az egészségmegőrzés volt az elsődleges cél, a gyógyítás csak másodlagos. Az orvosok díjazásukat is aszerint kapták, hogy a rájuk bízott közösség egészséges e. Ha sok volt a megbetegedés, megvonták a díjazásukat. Ez ellentétes a nyugati szemlélettel.
A kínaiak tradicionális gyógyászata komplex és holisztikus szemléletű, nem egyetlen szervre vagy problémára fókuszálnak, hanem a teljes szervezet belső és külső természetes egyensúlyára.
A hagyományos kínai orvoslás a harmóniát az alábbiak kombinációjával tartja fent, illetve állítja helyre:
Étrend, valamint a gyógynövények tudatos alkalmazása
Mozgás és légzés – a csikung és a taichi napi rendszerességgel végzett gyakorlása eleve adott volt, kibillenés esetén speciális gyógyító csikung gyakorlatok végzésére tett az orvos javaslatot.
Akupunktúra – amelyben tűszúrásokkal korrigálták a csí szabad áramlását
Masszázs – kínai masszázs, akupresszúra (pontnyomásos technikák)
Egyéb eljárások: pl. moxa, köpöly
Lelki tényezők korrigálása (7 ártó érzelem átalakítása) segítő beszélgetés, csikung-meditáció és a fentebbi eszköztár segítségével.
ÖSSZEGEZVE: Egy hátfájás esetében a hagyományos kínai egészségmegőrzéssel foglalkozó gyógyító nem azzal kezdi a munkáját, hogy előkapja a tűket abban a reményben, hogy az majd önmagában megoldja a problémát. A kikérdezés, megtapintás (pl. pulzusdiagnosztika), megtekintés (nyelv, körmök, arc, szem, bőrszín stb.) után egy átfogó javaslatot tesz a fentebbi eszköztár személyre szabott alakításával, amelyet a páciensnek aktív részvétellel követnie kell. (Ez egy nyugati ember számára sokszor teljes életmódváltást jelent.) A gyógyításban az érzelmi tényezők feloldása éppen úgy helyet kap, mint az energetikai és a fizikai-környezeti ártalmak figyelembe vétele és korrigálása.
Az index cikkét itt olvashatjátok el: AZ AKUPUNKTÚRA NEM JÓ A HÁTFÁJÁSRA
Ha felkeltette érdeklődésedet a Hagyományos Kínai Egészségmegőrzés, érdemes megismerkedned a csikunggal.